2008. június 30., hétfő

női szerepek - kurtizán

Kowalsky Meg A Vega-Fekete Lepke


női szerepek - kurtizán

a kurtizán szó sok nőnek
annyira riasztó
hogy inkább itatósként zárja
magába a vágyat
és ott is bélyeget lát
ahol nincs is gyalázat
tagadja minden lánnyal
együtt születik e szerep
és lassan megtanulja elfojtani
nem övezheti másképp tisztelet
mégis ha belegondolsz
hamis ez a tétel
mert mire vágyik párod
legyél vele teljes
fél az egészben
bánj jól a gitárral és
légy a hangszer maga
fessél derűs képet de
ne veszítsd el
a misztériumot soha
légy ihletett művész
máskor csókot dobó múzsa
és ha reprezentálni kell
te légy oldalán az ékszer
csillogjál okosan
sose legyél kényszer
olykor meg vadvirág
örvendezz a fénynek
hogy lehessen a Napod
akit irigyelnek
legyél pillangó
ha kinyitja tenyerét
röppenj el szabadon
csak tudasd ő a lámpád
fölötted nincs más hatalom
szexben legyél huncut
incselkedő céda
ő lesz örök vadászod
te pedig a préda
élvezd a szereped
dobolja a véred
és legyél büszke arra
hogy neked a férfival
személyes a viszonyod
intellektuális érzelmi
és szexuális téren

2008. június 25., szerda

felnőttjáték

Quimby - Most múlik pontosan


felnőttjáték

eljátszom a kezed
megemeli állam
magamra hazudlak
továbbsiklani
hagyom
emléked
lázít
kiszabadítja
rabságából
karom
az almáért nyúlok
tudom
pírja mögé bújnék
mert te vagy
felettem
a hatalom

2008. június 23., hétfő

dokkoló költő vagy bolond

Quimby - Androidő


Még mindig keresgélek. Néha beütök egy-egy hívószót a gugliba. Most épp annyit, szia stando.
Érdekes találatok. Aranymosót játszom. Örülök.

3182.
2006.09.18 17:26
ip: 87.*.98.*
Stando: költő vagy bolond

Válasz erre költő vagy bolond

te azt mondod költő
én annyit csak bolond

kertésznek neveznéd
ki szélben szórja szét
a gondolat-magot

te kontrázol költő
én nevetek bolond

jó gazda gyomok közt
kutat disznóinak
hizlaló holnapot

te makacsul költő
én gyermekin bolond
A fenti posztra érkezett válaszok: Székely Szabolcs
3185.
2006.09.18 18:13
ip: 81.*.24.*
Székely Szabolcs: re: költő vagy bolond

Válasz erre
Előzmény
Szia stando,

nem tudom, nem tudom. Egyrészt tetszik a cím szerkezetének kettőssége (költő avagy bolond, illetve te költő vagy, bolond), ugyanakkor végtére laposkának érzem ezt az írást. Nekem eleve bajom van bármilyen költő/művész - bolond/őrült párhuzammal, most ne menjünk bele, hogy miért, de annyi felületes sztereotípia épül erre a toposzra, hogy az néha már fáj. De mindenképpen elkoptatott dolog a kettő összekapcsolása, és ehhhez a versed sem tesz hozzá. Az utolsó sor pedig kimondottan közhelyesre sikeredett.

Ami izgalmas benne, az a "jó gazda..." rész, ez tényleg érdekes, én ebbe bonyolódnék bele a helyedben.

2008. június 20., péntek

csirke a kézben

Íme, hát megleltem hazámat - Lovasi András


Standovár Ágota
csirke a kézben

félek
igazából magamtól
hogy mindenkit tönkreteszek
ha szeretek
nekem jó szeretni
ha birtokolnának elfutok
összezárul markom
a szerelem pedig naposcsibe
és én nem értem
miért magas az elhullási arány
valamiféle ragályt terjeszthetek
talán majd egyszer
nem rándulnak akarattalan
görcsbe ujjaink

2008. június 17., kedd

Ecset és toll


Szeretettel köszöntöm az egybegyűlteket ezen a rendhagyó kiállítás-megnyitón. Standovár Ágota vagyok, és ha azt várják most tőlem, hogy az elkövetkezendő percekben irodalmi és művészettörténeti fejtegetésekbe bocsátkozom, bizony csalódni fognak. Műelemzés helyett olvasok. Elsőkén Papp Laura Idő című prózájából hallanak egy részletet, ezzel köszönöm meg Önöknek, hogy ma délután megtisztelik jelenlétükkel Török Otiliát és Papp Laurát.

„Másom sincs itt e földön, csak Időm. Minden gazdagságom: emlékeim. Egy kicsit már nem halsz meg Te sem, mert szavak ruháját szőttem köréd varázsceruzámmal.

Miről meséljek? Mondjam a ringató nádast, melynek tövén pánsípon játszó magányos manó üldögél? A folyót, melynek partját gyerekként léptem? Halálom szép arcát, mi ott mosolygott rám hívogatón a habokban, míg reszketve bújtam közelebb szeretett eperfám óvó lombkoronájához?

Bármit mesélek, a földet mesélem, s örök vendégét az eget. Valaha azt hittem a csillagokból jöttünk, s legkedvesebb társam volt a fény, és annak hiánya: az éjszaka. De ahogy múltak az évek úgy váltam egyre jobban földdé, úgy lett egyre távolabb az ég. Bár szárnyam még az eget ostromolja, gyökereim vágyva ölelik át szerelmes földemet.

Benned ring minden változásom, te igézel halálba. Ismerlek, mint az öreg Dráva minden cseppjét. Így vagy számos és egyetlen, véges és öröktől létező. Ismerem fáidat, ismerem virágaid. Ismerem árnyad, mely megnyújtja a nappalok köpenyét, és könnyeket csal a magányos emberek szemébe. Ismerem az égre felszórt összes lámpásodat. Így válok mindinkább avatott papnőddé Földanyám - én, a távoli ég igaz gyermeke.”

Kik is hát Ők, Török Otilia és Papp Laura? Honnan jönnek és merre tartanak?

Török Otília

Született: 1974. október 8-án Szigetváron. Így beszél magáról:

"A rajz mindig az életem része volt. Rajzoltam, amióta csak az eszemet tudom. Óvodás koromtól kezdve különböző kiállításokon szerepeltek és szerepelnek a képeim.

Nyitott vagyok a világra, minden érdekel. Kutatom a természet és az ember örök titkait. Lételemem a szabadság és a kreativitás. Minden, ami mozgás: én vagyok.

Gyakran csinálok őrült dolgokat, de ilyenkor érzem igazán, hogy élek. Vallom, hogy az embernek soha nem szabad elveszítenie a hitét, sem önmagában, sem abban, amit csinál.

Megtanultam, hogy a dolgokért tenni kell, mert az életben semmi sem adja magát könnyen.

Dédnagyanyám erről mindig azt mondta: "Segíts magadon, Isten is megsegít!"

Papp Laura

Született: 1973. augusztus 21-én Pécsett. Így beszél magáról:

„Az írás mindig az életem része volt. Írok, amióta csak az eszemet tudom. Külső ráhatásra néha beadok egy- egy pályázatot, amik általában dobogós helyen végeznek, s kötetbe kerülnek. Idén például így jelent meg a Napút füzetek 3. számában haikuválogatásom.

Nyitott vagyok a világra, minden érdekel. Kutatom a természet és az ember örök titkait. Lételemem a szabadság és a kreativitás. Minden, ami zene és tánc: én vagyok.

Gyakran csinálok őrült dolgokat, de ilyenkor érzem igazán, hogy élek. A verseket sosem szerettem igazán. Ők: mostohagyermekeim. A próza: az életen át tartó szerelem. Minden más egyéb: csak próbálkozás. „

Lara és Oti. Ők ketten gyermekkori barátok. Alkotópárosként 2004-ben, egy prózaíró pályázaton debütáltak. Az itt bemutatott 16 kép és szöveg is egymás kiegészítése. Látni fogják, nehéz eldönteni, melyiküknél készült előbb a kép és melyiküknél születetett a vers illusztrációjaként. Amikor körbenéznek, erről bátran faggassák Larát és Otit! Mindketten szívesen mesélnek Önöknek.

Nem is szeretném tovább szaporítani a szót, beszéljenek helyettem a képek és az idézetek.

Ecset és toll


Fotók: Kóródi Barbara




2008. június 16., hétfő

dokk-sokk

Voga-Turnovszky - Vegetatív lány (film 12/17)



Kavicsok
2006-07-29 21:36:04, Szombat
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


András kritikája sokat segített. Még mindig nem vagyok elégedett, de ennyire futotta. Eredetileg a Svédcsavar pályázatra szántam a Kavicsokat, de nem igazán svédgyerekversnek éreztem a végeredményt. András se Takács Zsuzsára hivatkozott. :)) "Ajánlom figyelmedbe Mezey Katalin "Akár a rozsdás késeket" című versét, példaképpen, hogyan kellene egy ilyen típusú verset jól megírni. Mert neked ez valamiért még nem teljesen sikerült, de azt hiszem, közel vagy hozzá." Csak az utolsó mondatot írtam át.

Kavicsok

A szomszédba hoztak egy kocsi
sódert. Fél napom ráment, míg
találtam néhány formás kavicsot.
Nem bántam, hogy leégett a
hátam, tudtam, Tominak mindent
eladhatok. Tizet fizetett a sonkás
zsemlémért, ötöt az almáért, amit
amúgy is utálok, de mami szerint
kell a vitamin. Alig maradt pénze,
a kövekre nyolc jutott. Délután
rájöttem, igaza volt apának, mami
nem ért az üzlethez. Most is leszámolta
a nyolc forintot, amint Tomi anyja
kiabálni kezdett. Tomi legyen csak
boldog a kavicsokkal. Holnap pizzát
viszek, de abból már nem eszik.
Felárat is ígérhet, másnak adom el.




0 komment , kategória: Általános
:) Kavicsok
2006-07-30 17:34:01, Vasárnap
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


Kavicsok = V :)))))

Imádom Andrást, Marcit, Marit és az egész világot! Jut eszembe ... Imit is, hisz ha ő nincs, Kavicsok sem lennének... :)


0 komment , kategória: Általános
Versmegálló - pályázat
2007-02-01 21:58:39, Csütörtök
Módosítás Módosítás Törlés Törlés



DOKK FAQ
Halmai Róbert: Vers- és fotópályázat
VersMegálló - Vers- és fotópályázat

A pécsi Művészetek Háza és a Café Bábel a VersMegálló program keretében vers- és fotópályázatot hirdet a "határtalan" városban.

,,Határtalanul" hívószóra várjuk költők, képző- és iparművészek olyan alkotásait, melyek az emberek vagy kultúrák közötti különbségek áthidalhatóságát, az egymással folytatott párbeszéd lehetőségeit mutatják be. Beküldhetőek olyan művek is, melyek Pécshez, a ,,Határtalan városhoz" kötődő valós vagy fiktív emlékeket, élményeket mesélnek el.

A zsűri által legjobbnak ítélt írásokból és fotókból áll össze a VersMegálló program köztéri kiállításának anyaga, az a 100 nagyméretű plakát, melyeken egy-egy vers (és annak idegennyelvű fordítása) valamint egy-egy fénykép kap helyet. E kortárs művészeti ,,tablók" Pécs forgalmas buszmegállóinak üvegvitrinjeiben kerülnek kihelyezésre előreláthatóan a Pécsi Országos Színházi Találkozó- és a Gasztronómiai Hetek idején, június hónapban.

A pályázatokat a pécsi Művészetek Háza címére postán (Művészetek Háza, 7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.) vagy e-mailen (info@pmh.hu) 2007. március 15-ig lehet beküldeni.

Egy pécsi buszmegálló


Feltételek:
- tematika: ,,Határtalanul"
- terjedelem: maximum 600 karakter (versek esetében)
- szerzőnként legfeljebb öt mű (vers vagy kép) küldhető be
- a képeket CD-re írva nagyfelbontású JPG formátumban várjuk
- amennyiben a verseket postai úton juttatják el hozzánk, kérjük a nyomtatott változat mellé floppin vagy CD-n mellékeljék a pályamunkákat RTF formátumban
- a borítékra írják rá: ,,Határtalanul"
- határidő: 2007. március 15.

Jutalmazás:
- közel százezer olvasó és látogató naponta
- a zsűri által legjobbnak ítélt három pályamű alkotója díjazásban részesül

A pályázatokat szakmai zsűri értékeli, az eredményről április végéig minden pályázót értesítünk.
A VersMegálló programról folyamatosan tájékozódni lehet a tavasszal útjára induló honlapon (www.versmegallo.hu - egyelőre: versmegallo.uw.hu), ahova az összes pályamű felhelyezésre kerül.

A program további részleteiről érdeklődni a 72/522-834-es telefonszámon vagy az info@pmh.hu email címen lehet.



0 komment , kategória: Általános
Rádiófelvétel
2007-04-13 22:00:12, Péntek
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


Izgalmasan telt számomra az idei Költészet napja. Kedden délután Robi telefonált. Már maga a jelentkezése is meglepetés volt a javából, hát még amiért hívott, rádiófelvétel. Megijedtem, bevallom, mégis igent mondtam. Arra viszont nem számítottam, hogy csak ő vár a Petőfi utca sarkán lévő buszmegállóban. Vitustáncot kezdett járni a gyomrom azonnal, mert én úgy képzeltem, a VersMegálló pécsi nyertesei közül többen fogjuk elkísérni a stúdióba. B.Cs., a szerkesztő, igazán ért szakmájához, remek pszihológus, és jó fej is. A lényeg, hogy túléltem a 27 percnyi beszélgetést, felolvasást, sőt, a végére már élveztem is a riportalany szerepkört.
Azt azért bánom, hogy elfelejtettem megkérdezni, megkaphatnám-e az anyagot cd-n. Vasárnap éjjel kerül adásba, azt hiszem, lemaradok majd róla.

Feltöltötték viszont a fullra a farsangi találkozó hanganyagát. Meghallgattam magam. Hááát...
Még a bakim sem vágták ki. A felolvasósdit is gyakorolnom kell még...

Link

Este Larával mentünk el a fiatalok irodalmi estjére az IH-ba. Szenzációsak voltak. Nehéz választanom, mi is tetszett a legjobban. A két Halmai "vers-párbaj"-át kifejezetten élveztem. Maradandó élményt viszont Mester Zoltán Kereszt című novellája jelentette számomra. Ha én ültem volna Balogh Róbert székében, utolsónak hagytam volna Zoli művét. Szabályosan sértve éreztem magam nézőként, hogy visszarángattak a mába... Igaz, ha a Kereszt-tel fejeződött volna be az est, akkor pedig nem lehetett volna még jó darabig kirobbantani a székemből és a belső csendemből.




0 komment , kategória: Általános
Az irodalom fogságában
2007-04-15 21:28:09, Vasárnap
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


Az irodalom fogságában

Egy órás magazinműsor napjaink irodalmáról, kortárs alkotók, művek bemutatásával, valamint szemezgetés az elmúlt századok legjelesebb, legszebb alkotásaiból.

Ma este 22 órakor adják le a felvételt a Rádió Aktív-on!

Link


0 komment , kategória: Általános

















VersMegálló ma
2007-06-27 09:19:00, Szerda
Módosítás Módosítás Törlés Törlés



Június 27. szerda, 19 óra
Hild-udvar (a Művészetek és Irodalom Háza udvara)
'HOZZÁTENNI A VILÁGHOZ'
Fiatal pécsi költők bemutatkozó estje
Verseiből olvas Getto Ferenc, Halmai Tamás, Nagy Gergely és Standovár Ágota
Rossz idő esetén a Művészetek és Irodalom Házában!

Pánikolok.

Belső remegéssel indult, mikor "fiatal költő" mivoltommal először szembesültem.
Lassan szétterjedtek, majd elcsitultak a hullámok, amint a relativitás elmélet tanulmányozását bevégeztem. Jött a nyakigvízben, meg a vaklátással fémjelzett állapot. Erre mi történik? Követ dobnak a langyosomba. Halmai Robi estére csak svédületeket vár tőlem.

Zabszem-effekt.

Ha hollónak öltözöm, az éjszakában láthatatlan is leszek?


0 komment , kategória: Általános

VersMegálló

Voga-Turnovszky - Jó vagyok





Viga rám kérdezett, engem hallott-e szombat reggel a Kossuth rádióban. Meglepődtem. Az idézettek alapján úgy tűnik, a Rádió Aktívban készült tavalyi interjút, vagy annak részletét adták le. Jó lenne megszereznem az anyagot. Valahová elkutyultam BCS névjegykártyáját.

Egy éve ilyenkor még utcán voltak a VersMegállós plakátok. A Kavicsok épp az Árkádban „vendégszerepelt”.


2008. június 14., szombat

Jónás Tamás Hallgatás helyett

Kispál és a Borz - Nem fáj


Jónás Tamás:

HALLGATÁS HELYETT

Én nem sokat tudok rólad, de te
se tudhatsz rólam sokat. Nemde? De.
Vagy kértem én, hogy olvasóm legyél?
Hagyd abba most, jobb még az elején.

Ma verset írtam. Hallgatás helyett.
Így pár mondatnak küldetése lett.
De nem érdeklődik, nem is üzen.
Ha majd akar, rögtön befejezem.

Ki verset ír, ölhetne is akár.
Ki tudja, melyikkel nagyobb a kár.

Hogy rossz ez így neked? Na, ja. Tudom.
És unod. Nem nagy ügy. Én is unom.
És nem is tudsz vele mit kezdeni.
Ki kezdje, én vagy te, szégyenleni?

A felnőtt ember egyet megtanul:
mindene régi, csak a sorsa új.
A sorsa, amin osztoznia kell,
nem ő rendezte, s nem ő hiszi el.

dokk-sokk Bulímia

Bulímia - kritika
2007-04-21 21:42:25, Szombat
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


2007.04.14 23:04
ip: 91.*.39.* Stando: Bulémia
Szia Tamás!

No, most újra segítséget kérek! Miért rossz a vers? Hol sok, vagy hol kevés? Én késznek érzem.

bulémia

elindulok a fény felé
mégis minden láblendítéssel
saját árnyékomra lépek
sorvadok ahogy a hold
kerekedik én lassan elfogyok
hányás-ízűvé vált számomra
az élet válogatás nélkül
zabálom fel mit elém teszel
fogadom be az üres ígéreteket
kőgombócokkal együtt
nyelem elcsépelt szép szavaid
közben kezem a gyomromon
és tudom amint nem figyelsz
emésztetlenül mindet
visszaöklendezem


2007.04.14 23:16
ip: 86.*.216.* Száraz Zoltán: re: Bulémia
A falásrohamokkal és hánytatással járó zavar neve helyesen: bulímia

2007.04.14 23:23
ip: 91.*.39.* Stando: re: Bulémia
Köszönöm! A "mindet" pedig helyesen mind, vagy lehetne az utolsó előtti szó mindent, és a folytatás: öklendezek.


2007.04.14 23:21
ip: 80.*.59.* Jónás Tamás: re: Bulémia
Szia!
Szerintem az első fele-harmada gyengíti. A "kerekedik én lassan elfogyok" tulajdonképpen egy ügyes átmenet a addigi konkrét képiség és az absztrakt között. De talán éppen ez az eldöntetlenség (erős képiségű, természetesen az "átvitt" értelmeket implicite hordozó sorokban [vö: szintetizált] vagy szinte filozófiai konkréttsággal elemezgetett [vö: analizált] tárja-e fel a vers a problémáját, a sajátjáét mint szövegét) Talán attól rossz (te használod ezt a szót) a vers, hogy nem következetes ebben a vers illetve nem mutat ennek a akettőnek váltásaiban ritmust, periodicitást. Az pedig nem árt, ha versről van szó, akár tartalomé, akár formáé.
És mi a vége, a király meztelensége? A vers hiteltelenné (el nem hihetővé) válik ettől a bizonytalanságtól.
Talán lehetnének más szempontok is, ha válaszolni akar még valaki a kérdésedre (rossz-e ez a vers).
jt


2007.04.14 23:27
ip: 91.*.39.* Stando: re: Bulémia
Ok. Köszönöm, de nem úszod meg! Fontos ez a téma, nekem, vissza fogom hozni. :) Üdv. Ági
Ps: Más véleménye? Zoltán!


2007.04.14 23:44
ip: 87.*.95.* Márti: re: Bulémia
Szia Ági!
(Kösz, Tamás, hogy itt vendégeskedhetünk:-)
Nagy szimpátiával figyellek, és nagyon kíváncsi voltam, mit ír Tamás a versedről.
Nekem ez már majdnem érthetetlen "szakma", én egészen másképp közelítek egy vershez.
Ha érdekel egy laikus olvasó véleménye, akkor itt van:
Mivel volt közöm a jelenséghez, a cím után én sokkal nagyobb feszültséget vártam a verstől. Nem zaklat fel, nem vált ki belőlem együttérzést, túlságosan higgadt.
Nem érződik ki belőle a "visszaöklendezés" kényszere.


2007.04.14 23:54
ip: 91.*.39.* Stando: re: Bulémia
Köszönöm, Márti! Érdekel az írói és az olvasói vélemény is, hiszen én is csak kiscsoportos vagyok. :) Üdv. Ági


0 komment , kategória: Általános

2008. június 13., péntek

Jónás Tamás szerelem nélkül

Kispál és a borz - Ha az életben



Jónás Tamás
szerelem nélkül

minden nő csendre int
lassítást kér vagy szünetet
minden nő rendszerint
alig valami szeretet
sosem oldozó figyelem
s ha a nő nem jön jól ki velem
a szemem bereped

minden nő bûnre vár
kalandot kér és háborút
minden nő unja már
a békét ami ráborult
tüzet akar mi éget és
a nagy lángokból nagy hamut
minden nő szörnyü tévedés

2008. június 12., csütörtök

dokk-sokk Migrén

5'NIZZA - Jamayka


Csemege. Nekem finom. Messze még a szeptember! Lesz majd meglepetés! Mint karácsonykor. Kislányként már hónapokkal korábban kezdtem kutatni a rejtekhelyeket. Volt olyan év, hogy minden ajándékot tudtam már előre. Arra a Szentestére nem szívesen emlékszem. Attól kezdve már nem keresgéltem. Tanultam a türelmet, és újra enyém lett az öröm.

migrén
2006-12-13 10:25:55, Szerda
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


Standovár Ágota:
migrén

ott ahol egymással parolázik
az orrnyereg és a szemöldökcsont
kéne egy atlasz hogy megnézzem
milyen néven jegyzik a testtérképen
mert idegesít hogy még ezt sem tudom
mindenesetre ott azon a ponton
érzem összpontosulni a feszítést
jobb oldalon éles a fájdalom
szédülök és ahogy itt ülök
bőrömet gyorsan kinövőm
úgy hiszem valahol olvastam
létezik egy népcsoport akik
az ellenség felett aratott győzelmet
úgy ünneplik meg hogy apróvá
zsugorítják a levágott fejeket
talán megfőzik nem emlékszem
de a szagot agyhorogként érzem
kúszik fel a réseken hogy aztán
véresen kirántson mindent
mi bomlandó de most ezt sem bánom
szívesebben lennék nyakam helyett
trófea láncon ideiglenesen bárki máson

"Talán ez a legjobb vers, amit Tőled olvastam Ági itt a gy&gy-n. Az utolsó sorban nem teljesen tiszta, hogy mi az "trófea láncon", én ugyanis még nem láttam trófeát láncon: csak deszkához erősítve, vagy faliszőnyegnek, szőnyegnek használva... Meg talán ez a három sor kicsit túlírt, legalábbis nekem perpillanat annak tetszik:

"kúszik fel a réseken hogy aztán
véresen kirántson mindent
mi bomlandó de most ezt sem bánom"

De egészében véve jó, szépen és sokrétűen megírt vers." iTom

Szia Tamás! Köszönöm. :) Kezdeném a trófeával láncon... Ha jól emlékszem, a zsugorított koponyákat, trófeákat, valamire felfűzve, derekukra kötve, vagy nyakláncként viselik. Alapötletként ezért is lett nálam trófea láncon. A kifogásolt 3 soron még gondolkodom. Nem akartam még plasztikusabban megfogalmazni a migrénnel együtt járó fájdalmasan kifinomult szaglás és a gyomor kapcsolatát.


0 komment , kategória: Általános

2008. június 11., szerda

örömködök

Igen! Örülök, hogy Tomi előbújt. Szerintem jó döntés. Arra azért kíváncsi vagyok, hány üstben fotyog még néhány falatka a "dokk"-ból. Alulról szerveződés. Rafinált vagy, Tamás! Még hogy nincs TERV! Ma Zsófi lekeresztmamázott. Vagy két órát beszéltünk telefonon. Áramlunk. Mi? Ez az! Inkább vezetünk. Tiszteletem!

Sandalphon

Kispál és a Borz - Csiga


Sandalphon


„Engedd el az elfogadás iránti félelmeidet!” – motoz agyamban Sandalphon. És valóban, reggel óta azon morfondírozom, születés, vagy halál? Bár az is meglehet, hogy csak székből, valahonnan a jobb- vagy balszélről, figyelem az előadást. Elpusztul, majd önmagából támad fel a madár. Főnix. És mi mást sem teszünk, mint belehalunk és újjászületünk. Ciklusok. A történet körbejár. Van aki szerencsés, utoléri önmagát. Nem zárja el mások elől az egyedit, a teremtőt, fel meri vállalni a színpadon, hogy eltér az átlagtól, míg a többség kényelmében és székében megragad. Nekik játszunk. Bennünk élednek álmaik. Ők sosem lobbannak lángra és hamvadnak el, mint a Főnix. Félelmük a víz, így hát füstölögnek, magukban maguk. Egyre csak nézik, mégsem értik, miért nő fel, majd hamvad önmagába, újra és újra az a madár.



Szavak

(klikk a címre!)

Értékmérő

Mariza- Oh gente da minha terra


Értékmérő


Vajon miben mérhető a szeretet? Mértékegysége az érintés lehet? Amikor szeretlek, kell a visszacsatolás, simító tenyered ereje, két karod puha fészke, az érzés, ahogy bőröd a bőrömmel szeretkezik. Kell a szereteted, mert a szárnyaszegett ölelések porba ejtenek. Olyankor gyermek leszek újra, maszatos, eltévedt kölyök a kereszteződésben.


2008. június 10., kedd

van

Standovár Ágota
van


gyülekezőt dobol a szív
eret vág egy penge
tükörről
álmodik a remény
dalt dúdol
mintha
szabad lenne
pirosítót mázol
megremeg
araszol a sorban
erőt hazudik a hát
a dac köszöni
jól van
újult ütemet
vernek fel a lábak
porba
taposva a kotta
tovább
csattan a hang
tüdőből
szél szakad
jó reggel ez
ma még
nem belőle
készül
szagos
szappan

2008. június 9., hétfő

csend

Anthony de Mello
A CSEND SZAVA

SZAVAK

A tanítványok elmerülve vitatkoztak Lao-ce mondásán, amely így hangzott:
Akik tudják, nem mondják;
Akik mondják, nem tudják.
Amikor a Mester belépett, megkérdezték, pontosan mit jelentenek e szavak. Ő azt kérdezte tőlük:
-Melyiketek ismeri a rózsa illatát?
Mindegyikük ismerte. Erre azt mondta a Mester:
-Most foglaljátok szavakba!
Mindegyikük hallgatott.

2008. június 8., vasárnap

Hívás

Hívás

És ha megakasztod egyszer vérem áradását a holdba’ eléneklem

majd legszebb bölcsődalom. Csak tudjam, hogy zeng benned a hívás,

és elindultál már valahol a messzeségben. S amikor majd ideérsz,

újra kinyílnak a hegyen a rózsák..!”

Papp Laura: Hívás



Álmában rohant. Megint eltévedt.
- Állj meg! – Tudta, hogy anyja egyetért.
- Ott van. - nyújtotta vékony két kezét.
Aztán kopogtak, és ő ránézett.

Zokogott. A Hold lassan felébredt.
Vállára dobta sötét köpenyét,
Szél kísérte el vetélt énekét.
Méhében már a gyötrő tűz égett.

És rózsákat lépett egy lány,
Ahogy utat tört a hóban.
Kapaszkodott a hegyre fel.

Átöleli az öreg fát,
Csendjébe súg: - Így, jól van!
A tavasz már bimbóra lel.


szó-jelző-tábla

A CSEND ÉS A BELSŐ CSEND Lényegi természeted a belső csend. Mi a belső csend? Az a belső tér vagy tudatosság, amelyben az itt olvasható szavakat észleled, s ahol azok gondola­tokká válnak. Ezen tudatosság nélkül nem lenne ész­Ielés, nem lennének gondolatok, nem lenne világ. Te ez a tudatosság vagy - személynek álcázva. Amikor elveszíted kapcsolatodat a belső csenddel, elveszíted kapcsolatodat önmagaddal. Amikor elve­szíted kapcsolatodat önmagaddal, elveszíted maga­dat a világban. Önmagad legbelsőbb érzékelése, valódi valód érzé­kelése, elválaszthatatlan a belső csendtől. Ez az ÉN VAGYOK, aki több a névnél és a formánál. A külső zaj megfelelője a gondolkodás belső zaja. A külső csend megfelelője a belső csend. Valahányszor körülvesz egy kis csend, figyelj rá! Ez azt jelenti: csak vedd észre! Szentelj neki figyelmet! A csendre figyelés fölébreszti benned a belső csend dimenzióját, mert csak a belső csenden keresztül éb­redhetsz a csend tudatára. Vedd észre, hogy a téged körülölelő csend megfigye­lésének pillanatában nem gondolkozol! Éber vagy, mégsem gondolkozol. Amikor a csend tudatára ébredsz, azonnal megjelenik a belső csend ébersége. Jelen vagy. Kiléptél az em­beriség több ezer éves, kollektív kondicionáltságából, programozottságából.Nézz egy fára, egy virágra, egy növényre! Hagyd, hogy tudatosságod megpihenjen rajta! Milyen csön­desek! Milyen mozdulatlanok! Milyen mélyen gyöke­reznek a Létben! Hagyd, hogy a természet csendre tanítson! Amikor ránézel egy fára, és észleled annak csendjét, te magad is elcsöndesülsz. Nagyon mély szinten azo­nosulsz vele. Egységet érzel mindennel, amit a belső csendben, és amit azon keresztül észlelsz. A szeretet: érezni a mindennel való egységet. Hasznos a külső csend, de a belső csend megtalálá­sához nincs rá szükséged. Még zajban is tudatában lehetsz a zaj mögötti csendnek, annak az űrnek, ami­ben a zaj megjelenik. Ez a tiszta tudatnak, magának a tudatosságnak a belső tere. Tudatára ébredhetsz a tudatosságnak: az valamennyi érzékszervi észlelésed, minden gondolkodásod hát­tere. A tudatosság tudatára ébredés: a belső csend megjelenése. Bármilyen zavaró zaj ugyanannyit segíthet, mint a csend. Ha felhagysz a zajjal szemben kialakult belső viszolygásoddal, ha hagyod azt olyannak lenni, ami­lyen, akkor ez az elfogadás is eljuttat a lelki béke biro­dalmába, ami a belső csend. Valahányszor mélyen elfogadod a jelen pillanatot olyannak, amilyen - bármilyen formában is mutat­kozzék -, nyugodt vagy, lelki békét érzel. Figyelj a szünetekre! A gondolatok, a beszélgetésben elhangzó szavak közti rövid, néma szakaszokra, a zongora- vagy furulyahangok közötti űrökre, vagy a be- és kilégzés közötti időrésekre! Amikor figyelsz ezekre az időrésekre, akkor a „vala­mire" irányított tudatosság helyébe a tiszta tudatos­ság lép. A tiszta tudatosság forma nélküli dimenziója jelenik meg benned, és átveszi a formával való azo­nosultság helyét. Az igazi intelligencia hangtalanul működik. A kreati­vitást és a problémák megoldását a belső csendben találod meg. A belső csend tán csupán a zaj és a tartalom hiánya lenne? Nem. Az maga az intelligencia. Az a mögöttes tudatosság, amelyből minden forma keletkezik. És ugyan miként lehetne az más, mint aki te valójában vagy? Az a forma, akinek önmagadat hiszed, ebből a tudatosságból keletkezett, s az tartja azt fenn. Ez a tudatosság valamennyi galaxisnak és fűszálnak a lényege; minden virágnak, fának, madárnak és vala­mennyi egyéb formának az esszenciája. A belső csend az egyetlen dolog ebben a világban, aminek nincs formája. Valójában az nem is „valami", nem egy „dolog", és nem e világból származik. Amikor belső csendben egy fára vagy egy emberre nézel, akkor vajon ki néz? Nem a személy. Annál több, annál mélyebb valami vagy valaki. Ilyenkor a tu­datosság nézi a teremtményét. A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten megteremtette a világot, és látta, hogy az jó. („Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott." (Terem­tés könyve 1:31) A fordító megj.) Ezt látod, amikor gondo­lat nélkül, a belső csend állapotából nézel. Több tudásra van szükséged? Megmenti-e a világot a több információ vagy a gyorsabb számítógépek meg­alkotása, a több tudományos és intellektuális elem­zés? Hát nem inkább bölcsességre van most az em­beriségnek szüksége? De mi a bölcsesség, és hol találjuk azt? A bölcsesség az elcsöndesedés képességéből fakad. Csak nézz, és csak figyelj! Többre nincs is szükség. A belső csendben levés, a nézés és a figyelés, aktiválja a ben­ned lévő, fogalommentes intelligenciát. Hagyd, hogy szavaidat és tetteidet a belső csend irányítsa!

- Ekhart Tolle -

.

csend

teljes csend? létezik? nem hiszem. ha kint sűrűsödik, bent tágul. gondolathullámzás. tenger. morajlás. olyan az ember, mint a kagylóváz. nem tudom. halál? ha üres marad egyszer a burok, megérkezik a teljes csend? nem tudom...

PionPé írta valamikor a dokkon:

"A szeretet a csend. Nem a vihar előtti csend, hanem a félelemnélküli nyugalom csendje. Szeretni annyi, mint csendesen elfogadni a vant. Hogy létezik. Önnönmagán belül. Hát ne keresd a szeretetet. Benne vagy és ő benned."


szeretet, mint csend? inkább belső béke, harmónia. meleg, finom. a szeretet olyan hullám, ami nem hagy szemetet a homokon...

2008. június 6., péntek

dokk-sokk psziho, tudom

Nap-lopó


1/1 oldal
Bejegyzések száma: 5
psziho
2006-10-23 16:45:32, Hétfő
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


Múltkoriban jártam bent a pszihiátrián. No, nem ápoltként, bár még erre is sor kerülhet, a statisztikák szerint igen nagy rá az esélyem. Egyelőre csak látogató voltam. Kellemes az osztály atmoszférája. Az orvosok a folyosón ücsörögve beszélgetnek a betegekkel. Kíváncsi fülek így, séta közben, jó sok információt gyűjtögethetnek. Tekinthetném akár egy modern színházi előadásnak is, ahol nincs színpad, a közönség keveredik a színészekkel. Ha azt veszem, posztmodern művészetre nevelés. Sokkal találóbb kifejezés, szerintem, mint a művészeti terápia. Döbbenetes a folyosó-galéria kiállítása is. Mennyi tehetség!? Nézelődés közben próbáltam felidézni a tanultakat. Analizáltam. Láttam a verseket, olvastam a képeket.
Szép lassan elvesztem a színek és metaforák dzsungelében. Pótvizsgára küldtem magam.


0 komment , kategória: Általános


tudom
2006-10-21 10:08:33, Szombat
Módosítás Módosítás Törlés Törlés


mottó: olyan ember akarok lenni, aki mindig tudja, mit akar

tudom

azt mondtad
játék csak az élet
rejtett keresztezett
komplementer
kapcsolatok sora
ha bármelyikbe
betokosodsz sosem
jutsz el sehova
résen vagyok
néha álmosít a darab
ki akarok jönni
nehezen tűröm ha
rám osztott szerepek
fogva tartanak
inkább én
figyelek
tudom
ki akarok jönni
adj király katonát
engedjetek

"Szia Stando. Frappánsnak induló megszólalás, amelynek itt is rosszat tesz a metaforikus beszéd, hiszen el lehet bújni mögötte könnyen, és a személyesen megélt (komplementer) viszonylataink egy nagy adag általánossággá válnak. A vers sarkpontja az a tétel, amelyben az emberközi hálózatok megnyilvánulnak (akár az iwiw pókhálószerű ágrajzaiban, vagy egy horoszkópábrában). A szöveg további részében ennek a roppant szövedéknek rész-igazságait látjuk; nyilván pont olyan kerek, mint egy színpad, színdarab. Aztán a leleplezett értékhiányt. Majd következne a kimenekülés (mint bármely tágabb-szorosabb ciklusból), és végül lezárul a mondolat egy erőgyűjtő toborzással (afféle belső mozgósítás). Baj nincs is ezzel, csak épp mind a nyelv, mind az önfeltárás (& kitárulkozás), mind a problémára-megoldás fokán oly általános, hogy még ízelítőnek sem elég (mind belőled, mind a nyelvi megoldásból, mind az életterületi problematikából). Tovább kéne még boncolgatni ezt, nagyobb surlódási együtthatóval..."

:)) TZ, a kritikus

Köszönöm, Zoli! Kimerítő elemzés, úgy a versről, mint rólam. Ha szükségét érzem majd, Tőled kérek újabb analízisre időpontot. :) Picit még játszanám ezt a metaforikus bújócskát. (Nem mondta senki, ipi-apacs.) Fél győzelem, hogy legalább már magamtól sikerült magam körbekeríteni. Ezt is megszenvedtem. Közben azért elkezdem sikálni a boncasztalt is.
Kitárulkozás... Hm... Tudom, hogy igazad van. Szia.

"Megtisztelő :) Ki tudja, pár év múlva nem az lesz-e főprofilom...

"Picit még játszanám ezt a metaforikus bújócskát. (Nem mondta senki, ipi-apacs.) Fél győzelem, hogy legalább már magamtól sikerült magam körbekeríteni."

Bizony így van, s ezzel abszolúte nincs is semmi baj; a megvillantott "horizont" nem elvárás, egyéni karakter dönti el a nyitást bármilyen síkon. Neked amúgy is olyan furcsa rezgészámú, (ön)őszinte és egyenes a beszéded még elkendőzött formájában is. Nem kell mindenkinek átlépni a "közönségesség" határát, ha nincs kellő belső motivációja." TZ


,,Nem kell mindenkinek átlépni a "közönségesség" határát, ha nincs kellő belső motivációja." :)) Belső motiváció az van, de ez édes-kevés egy kezdő tán két tucat verséhez, ha hiányoznak az alapok, az ujjgyakorlatok. Még ,,boldogítalak" benneteket egy darabig. ;) Mindent köszönök, előre is és utólag is. Ági

És ez nem csak duma. Valóban rengeteget tanulok a srácoktól (és Krisztitől is!). Jó, hogy van a DOKK. :))


0 komment , kategória: Általános

2008. június 5., csütörtök

origo

Adásban


Tegnap este az Origo Rádiban dokk-blokkal zártunk. Mezei Katival és Széll Zsófival beszélgettünk arról, mit is jelentett számunkra a portálhoz tartozni, majd jöttek a versek. Ők ketten felváltva olvastak fel, majd zene, és az én válogatásom. Tocó két verse közé beszúrtam egy sajátot is. Záradékul Jónás Tamást mondtam. Zsófi reakciója meglepett. Kemény voltam, így még nem hallott szavalni. Hm... Nem tudom...

origo

Standovár Ágota

Most játsszunk ceruzát!


Most játsszunk ceruzát!

Fehér és fekete.

Versenyt futnak a sorok,

kerekedik a mese.

Most rajzoljunk!

Házat, ajtót, ablakot,

füstölgő kéményt,

hófedte dombot, szánkót,

felhők mögül kukucskáló napot!

És rajzoljunk kertet is!

Csaljuk elő a tavaszt!

Virágzó faágra ültessünk rigót,

a ház falán napoztassunk

néhány suszterbogarat!

És most cseréljünk papírt!

Nálam a fekete karton,

nálad a rajzlap, famentes,

a hátoldalára,

emlékezetből,

gyorsan rajzoljuk le,

mindketten ugyanezt!

origo

Jónás Tamás

Önérdek nélkül


nincsenek gonosz népek,

megírt jövő vagy rontás,

lélek van, néha téved,

mesét koldul, ha nincs más,

gyíkot nagyít az elme,

sárkány minek is lenne,

sorsot karmol az agyba,

miért ne, ha karmolhatja.


nincsenek manók, egy se,

bűbáj sincs, csak rögeszme,

nincsen gonoszság, jóság,

csak véletlen, s hajlandóság,

persze, csodák még vannak,

de titokban maradnak,

s nincsen működő rendszer,

mire hatnának egyszer.


bűn sincs régen se bűnös.

senki senkit nem üldöz.

csak megbízottak vannak.

és zsoldok. seregek, talpak.

de van valami érdek,

féltik vagy tőle félnek.

és szellemi nomádok

zaklatják ezt a stábot.


de vannak tündérek. vannak.

szagosak, mint a hajlakk

közöttünk élnek. itt-ott.

isten előtt is titkok.

minek élnek, ki tudja.

hasznuk kereken nulla.

érzékenyek és félnek

figyelnek. vannak. végleg.


ajánlás:


hercegem, tudnod muszáj:

hazudtam. a semmi fáj.

tündérből sincsen egy se,

se dongót, se legyet se,

se kolibrit, se lepkét

ne fogj meg és ne szedj szét.

költőd e verssel elhagy:

jó hercegem, te sem vagy.



dokk-sokk Köpeny dala

Ha azt mondom, dokk.hu, lehet fanyalogni, lehet utálkozni, lehet köpködni.

Én azt mondom, KÖSZÖNÖM!

Két év, két név, két barát.

Dobos Krisztina
Korányi Mátyás

Most ők ketten, a Köpeny dala kapcsán.

Emlékek. Régiek és frissek.

www.dokk.hu

Irodalmi Kikötő

Irodalmi Műhely

2006.04.26 20:33
ip: 87.*.96.*

stando: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Sziasztok! Tudom... hm... Lenne mégis valaki, aki elmondaná a véleményét?

a köpeny dala

valamikor réges-régen
lengedeztem könnyű szélben
erős markok megragadtak
gyökeremen ne maradjak

kévéztek és megkötöztek
patakvize fürösztött meg
megszárított langy szél csókja
női kéz vert darabokra

tilóban még meggyötörtek
kallóban is átdörzsöltek
rostfésűvel szétcibáltak
orsó tánca font be szálnak

megszőttek és megfestettek
fürge ujjak adtak lelket
így kelhettem új életre
férfi testét melengetve

társa voltam ifjúságban
aratáskor vad románcban
hol derékalj hol meg párna
szeretőkre néha álca

eluntuk mind útra vágyva
mindegy merre hóba sárba
hegyet hágtunk sok vad járt ott
láttuk együtt a világot

nap hevétől már kopottan
megtépázva záporokban
mára csupán szegre vágyom
újra élni minden álmom


A fenti posztra érkezett válaszok: Kriszti, Kriszti

768.

2006.04.26 20:57
ip: 212.*.4.*

Kriszti: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Gratulálok Stando!!!

Nekem nagyon tetszik. Eddigi próbálkozásaidra tekintve főleg, de ez már önmagában megállja a helyét.
Érdekes, itt nem zavarnak a ragrímek. - akad az is-
mert az egész olyan jó népdal ízű.
De van sodrása és ereje annak ahogyan beszél a vers. Emlékszel a Vakond nadrágjára? Az a nadrág is hasonló kalandokon ment át.
Mégegyszer grat. és örülök neked, meg a versnek.:)
csak így tovább

Üdv.


A fenti posztra érkezett válaszok: t, stando

769.

2006.04.26 22:33
ip: 80.*.46.*

t: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Nem akarok ünneprontó lenni, sem gonosz. De speciel én nem osztom lelkesedésedet a szöveggel kapcsolatban. Nekem elég csasztuskásnak hat. A vakond nadrágját annak idején nagyon szerettem mondjuk, úgyhogy lehet hogy a korom miatt, vagy más időközben a lelkemre rakódott szennyeződés okozza ezt a fanyalgást.

770.

2006.04.26 22:35
ip: 80.*.46.*

t: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Majd holnap újraolvasom, de jelenleg az első két sor elvette a többitől is a kedvem. Lehet, hogy tévedek. (Tévedni emberi dolog, szólt a sün és leszállt a drótkeféről. Hahaha)


A fenti posztra érkezett válaszok: ssoveg

772.

2006.04.26 22:50
ip: 66.*.1.*

ssoveg: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Szerintem olvasd végig, nem az elsô két sor a legerôsebb :)
Szerintem is nagyon aranyos, engem is emlékeztet azokra a gyermekversekre, amiket kis koromban olvastam. Persze ezzel nem mondom, hogy nem lehetne még dolgozni rajta, de igenis érdemes dolgozni rajta ;)

774.

2006.04.26 23:04
ip: 84.*.203.*

Szentpály Miklós: köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Szia!

Szerintem is érdemes foglalkoznod vele. A rímei engem a Buda halálára emlékeztetnek no meg a gyermekversekre. Az tetszik benne, hogy a játékos és a komoly összefonódik benne. Az utolsó két sor kicsit sántít, mintha hirtelen abba akartad volna hagyni a verset, és ezért nem tudtad befejezni. Főleg a vers szerkezete lehetne feszesebb. Néhol kicsit körülményes.

na jó én dumálok...:)


A fenti posztra érkezett válaszok: stando

777.

2006.04.27 06:28
ip: 87.*.103.*

stando: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Kriszti!

Köszönöm! :)

Üdv. Ági


2006.04.27 06:36
ip: 87.*.103.*

stando: re: köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Szia!

Mondd csak, abból tanulok! Tudod, az a gond, hogy most magam is csak szögre vágyom..., de a pályázat, 30-án határidős. Megmutatnád, véleményed szerint, hol kéne még feltétlen javítanom, mielőtt elküldöm a verset?

Előre is köszönöm!

Üdv. Ági

779.

2006.04.27 08:15
ip: 84.*.64.*

B.Tibor: ötlet standonak


Válasz erre
Előzmény

A vers egyes szám első személyben íródott. Az ötödik és hatodik versszakban kitér ebből, és egy meghatározatlan valakihez/valakikhez kapcsolódik. Nem lenne helyénvalóbb, ha legalább a hatodik versszakban visszatérne az egyes szám első személyhez? Ez persze csak ötlet.
üdv: Tibor


A fenti posztra érkezett válaszok: stando

781.

2006.04.27 12:23
ip: 212.*.4.*

Kriszti: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Kedves Ági!
Tegnapi lelkesedésem kicsit lelohadt, köszönhető ez t-
kissé rezignált hozzászólásának is, ami arra késztetett,
hogy újra elolvassam. De ez remélem hasznodra válik.
Az első két sor valóban szokványos. A vers többi részére nem hívja fel a figyelmet. Ha az első két soron múlna, nem biztos, hogy érdemes végigolvasni.
lásd t- reakciója.
És sok mese kezdődik ugyanígy. Talán a lenre, lenszálra kellene utalnod.Másképpen.
A játék kedvéért ha megengeded:

Lenvirágok közt a réten
hajladoztam könnyű szélben
markos kezek megragadtak
gyökeremen ne maradjak

kévébe raktak ,kötöztek
patakvízben fürösztöttek

a megszárított langy szél csókja- sort
kissé modorosnak túlírtnak érzem.
ehelyett keress valami tisztábbat egyszerűbbet.
s a női kéz helyett talán kifejzőbb lenne az asszonykéz.

a következő versszak jó

a negyedik viszont lehetne színesebb
a férfi testét melengetve - sem az igazi
a melengetve - helyett- az általvetve szó ugrott be most hirtelen.
és ha belegondolsz nem életre kel a len ha kelmévé szövik hanem inkább másik létformát nyer, más alakot ölt. Szóval ez így nem pontos.

Majd az ötödik szakaszban:

Nem a társa voltál - te a köpeny- inkább viselt téged

hol derékalj hol meg párna
szeretőkre néha álca

helyett ezt írnám:
derékalj a szalmazsákra
hol takaró hol meg párna

persze így kiugrik a szerető
ha mindenképpen kell oda, szerinted
akkor inkább a szerető feje alatt legyen belőle párna
mert az álca kifejezés is pontatlan ha azt szeretted volna mondani vele, hogy alatta rejtőztek a szeretők.

majd:
eluntuk mind útra vágyva- nem jó
mert mit jelent itt a : mind? a köpenyt és gazdáját?
Ez helytelen . Ide is más kell. Meg egyáltalán mit untatok el? erre nincs utalás.

Talán így:
Nekivágtunk, vitt az útra
lógtam vízre, sárra, hóra
jártunk hegyi vadcsapáson
szántóföldeken tisztáson.

nap hevétől kifakultam
bozót szaggata meg ujjam
elfáradtam szegre vágyom
lenvirágok őrzik álmom.


Persze mindez csak javaslat. Remélem így elfogulatlanul segítettem.
üdv.

782.

2006.04.27 12:29
ip: 212.*.4.*

kriszti: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Vagy: Lenvirág őrizze álmom



783.

2006.04.27 20:43
ip: 87.*.51.*

stando: re: a köpeny dala


Válasz erre
Előzmény

Kedves Kriszti!

Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztál a versemmel. A módosításokkal valóban sokkal szebb lenne, de már közös szerzemény. :) Azt hiszem, hagyom kicsit üllepedni, és szombat estig rá sem nézek. Azokat a szakaszokat, amiket jelöltél, mindenképp átgondolom, és megpróbálom átdolgozni. Most egy picit ijesztő a kép, de rengeteget segítettél. Jó volt látni, hogy is kell úgy hozzányúlni egy-egy versszakhoz, hogy a mondanivaló, a hangulat mégse változzon. Köszönöm!

Szia! Ági

784.

2006.04.27 20:54
ip: 87.*.51.*

stando: re: ötlet standonak


Válasz erre
Előzmény

Hm... Nem tudom... Elképzelésem szerint a köpeny tudatosan azonosul a gazdával. Egyenrangú partnerként kezeli saját magát a kalandokban, szerelmekben, majd mindezt elunva, az új, a más keresésében. Átgondolom az ötletedet. Köszönöm!




Igen... Örülök, hogy össze tudtam vadászni ezt az anyagot is. Néhány nappal később kezdődött a Könyvhét. Dokk-felolvasó. Mellkasmelengető emlék. Jónás Tamás, Pion István, Toroczkay András, Tolvaj Zoltán, Simon Márton, Soós Gábor, Egry Artúr, Dobos Krisztina... Talán volt még más is... Az első személyes találkozás. Krisztivel együtt mentünk. Próbált rábeszélni, olvassak fel én is. Nem mertem. :) Néhány hónapja írtam...


Matyi pár hete újra előhorgászta a Köpeny dalát. :)


2008.05.08 19:55
ip: 86.*.117.*

tothi: a köpeny dala


Válasz erre

Szia Ági! Most bukkantam erre a versre, igen jó, erős anyag, de kicsit hosszúra lett szőve a köpeny, és a benne foglaltatott minta is túl egyértelmű, emiatt elveszik a titok a versből. Ha érted miről beszélek... Olyan ez, mint amikor egy Nike pólóra felnyomnak egy 40x25 cm NIKE feliratot a pipával. Pólón persze ez elmegy, versben már kevésbé. Rögtön ott van a cím logónak: "a köpeny dala". oké. már tudjuk. így a címmel és a vers egészével annyira egyértelművé, konkréttá válik a hasonlat, hogy elveszíti az erejét. tehát megvágnám a „filmet”: egyes jelenetek teljesen feleslegesek (ez mekkora mekkmester: egyes jelenetek teljesen feleslegesek – 14 E betű!! jeeeeeeeeeeeeee!) Pl. a 6. vsz.-kal is együtt tudtam érezni: „eluntuk már…” Amit megtartanék, illetve amihez hozzáírnék:


lenvirágként könnyű szélben
lengedeztem kint a réten
(erős markok megragadtak
gyökeremen ne maradjak) (ezt a két sort is átírnám valahogy…)

kévéztek és megkötöztek
patakvize fürösztött meg
megszárított langy szél csókja
asszony kéz vert darabokra

tilóban is meggyötörtek
kallóban is átdörzsöltek
rostfésűvel szétcibáltak
orsó tánca font be szálnak

megszőttek és megfestettek
(elvettek és megszerettek
elkészülve új életre) (????)
férfi testét melengetve

Tudom, hogy nem ez volt az eredeti mondanivalód, de tapasztalataim szerint ezt néha be kell áldozni a születendő vers oltárán. Mit gondolsz? Nagyon megfogott a versed. Emiatt írtam.
szia
tothi



... és sorban jött a többi szövegem. Boncasztalra kerültek. Matyi nagyon sokat segített. Tulajdonképpen az önálló estem anyagát is ő válogatta össze. Jólvanna! ;) Enyhe túlzással! :) ... és hajnalig nyúló vitákkal. Dolgoztunk. Olykor meg tudtam volna ölni, annyira felhúzott... :)

Tudom, hogy olvasol! :) Itt is köszönöm! :)