2009. szeptember 22., kedd

Fény törés

Fény törés

Míg te azt hiszed, hogy nélküled
muránói figuraként csillogok,
vattaként ölel körbe
ez a korábban volt otthon.
A sérülésektől megóv emléked.
Csak álmaimban szikrázom,
és bontom fel a színeket.
Meghasít minden hajnal.

2009. szeptember 5., szombat

Hétvége

Hétvége

- Gábornak -


Hétvége volt. Túlnyújtották
- akár a rétestésztát - az ünnepek.
Nem szakadt ki. Veled és velem
- mint nagyanyám régen
tökkel és mákkal -
szórták meg angyal-kezek.
Én csodáltam. A kígyó
magában érlelte az ízeket.
Töltelékként - most is érzem -
átsülni nem egy pillanat.
Nyálkahártyánkon megtapad
egy kvázi-szerelem.

2009. szeptember 1., kedd

igézet

Eszembe jutott, hogy a szövegkeresővel elő tudom varázsolni a régi versekre kapott kritikákat. Rá is kerestem az igézetre. Apropója olv. üzenete a falamon.
336.
2009.08.22 19:12
ip: 85.66.87.*
Olv.: igézet

Válasz erre Megigézett:)
Szép, nagyon (keresem a legjobb szót, nem találok egyet) sok képet hív elő, valóságost, valóságon túlit, szép násztánc.
(Pedig az első sor migijeszett kicsit.)

"Irígykedtem a hangra. Én még 2006-ban elvesztettem itt. "
Ez dorgálóan hangzik. Szerintem izgalmas utat jártál be.

A fenti posztra érkezett válaszok: stando
337.
2009.08.30 22:32
ip: 94.27.163.*
stando: re: igézet

Válasz erre
Előzmény
Megtisztelő, ha olvasóként iigy látod. Köszönöm! :) És dehogy dorgáltam, csak ténymegállapiitottam. :)



Nézzük csak, miről is beszéltünk! :)

2006.07.31 16:20
ip: 87.97.49.*
Stando: igézet

Válasz erre igézet

ringatózva álmok szárnyán
elragadott a szivárvány
égi jazz-zenekar játszott
felhők között jártunk táncot

szenvedélytől kifulladva
merültünk le hűs habokba
együtt törtünk fel a fényre
napraforgó nyílt kék égre

kezem nyújtom szél feltámad
ujjaink most szikrát hánynak
sóhaj röppen villám csattan
borostyán a pillanatban

A fenti posztra érkezett válaszok: dobos kriszti, Karafiáth Orsolya

2006.08.01 12:10
ip: 212.92.4.*
dobos kriszti: re: igézet

Válasz erre
Előzmény
Kedes Stando

azon gondolkodtam, miért nem akarod levetkőzni ezt a túlságosan is megcsinált szirupos hangot?
Alapjában véve nem az édességgel van a baj.
A lépesméznél nincs édesebb, mégis természetesen az Csepeg is, ahogy esszük -másként nem lehet.
Bosszant hogy a jó kis nyolcas sorok - amit én nagyon kedvelek- mennyire esetlenül hatnak itt. Mindent következetlenül nem lehet becitálni egy versbe.
Giccsre giccset halmozol. Mintha egy szeretkezésről írnál valami csiricsáré agyonszubsztrálozott virágnyelven. Ez a beszédmód elee tévút . Ábrándos kamaszlánykák sóvároghatnak így -nekik talán megengedett a maguk, és képzelt vagy igazi szerelmesük örömére, de hol vagy te már attól:)Szikáran és őszintén kell beszélni Stando, nevükön nevezni a dolgokat a megélt vagy fiktív rezdülésekről csak úgy tudsz hitelesen és érzékletesen tudósítani azoknak akik az élmény igazsága után kutatnak akarva- akaratlan egy-egy versben. Nem kellenek a cifra cafrangok, a túldíszítettség visszatetsző hatást kelt . Gondolj egy agyoncicomázott nőre, kertre, ablakra, lakásra. Adj tiszta vászoninget a versre! Beszélni, írni bármiről lehet, de mielőtt késznek gondolod ereszd át őket mind a három rostán. Először is vizsgáld meg igaz e amiről szólsz! ha ebben a kérdésben bizonytalan vagy, engedd át az öröm rostáján. Ha fennakad, mert nem fog örömet adni az olvasónak,- ami nem gond- hátravan az utolsó a hasznosság rostája. Hasznára válhat e bárkinek amit közölni kívánsz? Függetlenül attól, igaz e vagy sem?Nagyon önkritikusnak kell lenni, ha így teszel, hamar belátod mi az amit jobb ha megtartasz magadnak. a letisztult külső és belső történéseket figyeld.! Hagyj elegendő időt és meglásd maguktól megnyilatkoznak.A vers teljességgel szeretet, természetű.Csupán átáramlik S a költő kezében tudása , adottsága az eszköz, a görbe bot, amit lehet arra használni, hogy én a közönséges halandó elverem a ház körül ólálkodó kóbor kutyákat, ám Mózesnél ugyanaz a bot a mozdulat mégis megnyílik a hatalmas tenger.
Barátsággal : Krszti

A fenti posztra érkezett válaszok: Stando
2006.08.01 18:58
ip: 87.97.107.*
Stando: re: igézet

Válasz erre
Előzmény
Kedves Kriszti!

Köszönöm, hogy ennyi időt szenteltél igézetemre. :)) Be kell, valljam, azt írtad le, amit féléves itteni tapasztalatom alapján akár magnóra is mondhattam volna előre. :)))) Miért tettem fel akkor mégis ezt a szöveget? Kíváncsi voltam a vendég véleményére. No nem azért, mert nektek, akiktől annyit tanultam már, nem hiszek. Inkább butának érzem magam. Képtelen vagyok rájönni, pedig fenemód izgat, hogy az ilyen típusú verseket miért is kezelik kettős mércével. Nézz körül a netes fórumokon, amatőr oldalakon, és megérted Te is a gond. Tömegesen olvassák őket valakik, de kik is ők, hisz nem az "olvasók"... Azt is észrevettem, hogy ezt a típusú verselgetést is lehet jól művelni, de hol a választóvonal ezen a stíluson belül? Mitől válik "dalszövegből" irodalommá? Egy dolgot ne felejts el, kérlek! Itt, előttetek kezdtem el írni, próbálgatni a szárnyaim. :)))) Buldog természetem már megismerhettétek. ;)

Üdv. Ági

Ui: Jut eszembe... a sziruposság, meg a csudát megcsinált, csak úgy jött, alapból... Az égvilágon semmit nem citáltam sehonnan, fél perc alatt leírtam, ami kicsöppent belőlem. ;) Van ilyen még vagy egy tucat. Kéred? :))))

2006.08.01 13:16
ip: 81.183.250.*
Karafiáth Orsolya: re: igézet

Válasz erre
Előzmény
szerintem ez inkább dalszöveg, de nekem tetszik - mennyi rejtett dalszövegíró!

A fenti posztra érkezett válaszok: Stando
2006.08.01 19:03
ip: 87.97.107.*
Stando: re: igézet


Válasz erre
Előzmény
Kedves Orsolya!

Ha lesz egy szusszanásnyi időd, kifejtenéd bővebben is véleményed? Előre is megköszönöm.

Üdv. Ági

2009. augusztus 27., csütörtök

előjátszma

Ezt most muszáj itt elraktároznom. Véletlenül akadtam rá a dokk-arhívumban. Kifinomultan érzékeny és szellemes Tolvaj Zoli kritikája. Szinte vattába csomagoltan szólt az önjelölt költőnőhöz. Abban az időben már igen komoly irodalmi multam volt. Ott sorakozott a gépemen a haikukon kívűl 10-15 saját vers.

Amúgy az alábbi szövegelésem ma is felvállalom és kedvelem.

2006.06.28 21:26
ip: 87.97.96.*
stando: előjátszma

Válasz erre
Előzmény
előjátszma

úgy érzem csak fehér négyzetre
léphetek előjátszom a rám váró
ütközeteket nyakszirtem ég

döbbenek

ki vagyok én futó királynő paraszt
mit számít az ha nem bennem
született meg a kezet mozgató

gondolat


A fenti posztra érkezett válaszok: Tolvaj Zoltán


.
2006.06.29 01:18
ip: 87.97.98.*
Tolvaj Zoltán: re: előjátszma

Válasz erre
Előzmény
Kedves stando: szinte bagatellizálni szerettem volna élből a költői kérdés súlyát, amint e sakk-allegória előzménytörténetén morfondíroztam (hagyjuk is most lexikonszinten a precedenseket). Aztán megdöbbentem, mégis, milyen világa van. Eme látszólag nyilvánvaló sakkdilemma itt egészen ontológiai – kiáltottam fel, amint kezemet égette már hálátlan kritikai varázsbalzsamom, a spanyolviasz. És hogy végtére is pontos észrevételek. Tranzakcióéhes tudatunk naponta, minden síkon, több ezerszer végigmegy ehhez hasonló döntéssorozatokon, különböző rendszerek/függő játszmák várható kimenetelét latolgatva – Előjátszom a rám váró ütközeteket. A nyakszirt-égés is milyen processzori: egy agyvérzéshatáron tépelődő Rodin szobor-géniusza. Persze a különböző figurák által megtestesített alaptípusok képletes körüljárása, a nyertes és vesztes emberjátszmák mintázatai még bőven kiaknázhatóak lennének eme metafora-rendszeren belül. A fekete-fehér csatározásban magukra hagyott, külső beavatkozások Godot-jára váró bábúk deus ex masinája is jó füzér. Nincs benne kapitális vezércsel, de a maga szempontjain belül szerethetően frissít fel egy nagyon is tanulságos játékteret: mozgásában szabad, ám alkatilag determinált életünket. Vagy pont fordítva? Mindegy. (Későre jár, mindjárt berosálok). Ám a versben uncsi a döntetlen. Mattra kell törekedni.