előjátszma

Ezt most muszáj itt elraktároznom. Véletlenül akadtam rá a dokk-arhívumban. Kifinomultan érzékeny és szellemes Tolvaj Zoli kritikája. Szinte vattába csomagoltan szólt az önjelölt költőnőhöz. Abban az időben már igen komoly irodalmi multam volt. Ott sorakozott a gépemen a haikukon kívűl 10-15 saját vers.

Amúgy az alábbi szövegelésem ma is felvállalom és kedvelem.

2006.06.28 21:26 ip: 87.97.96.*	stando: előjátszma
Válasz erre Előzmény	előjátszma úgy érzem csak fehér négyzetre léphetek előjátszom a rám váró ütközeteket nyakszirtem ég döbbenek ki vagyok én futó királynő paraszt mit számít az ha nem bennem született meg a kezet mozgató gondolat
	A fenti posztra érkezett válaszok: Tolvaj Zoltán

.

2006.06.29 01:18 ip: 87.97.98.*

Tolvaj Zoltán: re: előjátszma

Válasz erre Előzmény

Kedves stando: szinte bagatellizálni szerettem volna élből a költői kérdés súlyát, amint e sakk-allegória előzménytörténetén morfondíroztam (hagyjuk is most lexikonszinten a precedenseket). Aztán megdöbbentem, mégis, milyen világa van. Eme látszólag nyilvánvaló sakkdilemma itt egészen ontológiai – kiáltottam fel, amint kezemet égette már hálátlan kritikai varázsbalzsamom, a spanyolviasz. És hogy végtére is pontos észrevételek. Tranzakcióéhes tudatunk naponta, minden síkon, több ezerszer végigmegy ehhez hasonló döntéssorozatokon, különböző rendszerek/függő játszmák várható kimenetelét latolgatva – Előjátszom a rám váró ütközeteket. A nyakszirt-égés is milyen processzori: egy agyvérzéshatáron tépelődő Rodin szobor-géniusza. Persze a különböző figurák által megtestesített alaptípusok képletes körüljárása, a nyertes és vesztes emberjátszmák mintázatai még bőven kiaknázhatóak lennének eme metafora-rendszeren belül. A fekete-fehér csatározásban magukra hagyott, külső beavatkozások Godot-jára váró bábúk deus ex masinája is jó füzér. Nincs benne kapitális vezércsel, de a maga szempontjain belül szerethetően frissít fel egy nagyon is tanulságos játékteret: mozgásában szabad, ám alkatilag determinált életünket. Vagy pont fordítva? Mindegy. (Későre jár, mindjárt berosálok). Ám a versben uncsi a döntetlen. Mattra kell törekedni.