Anyaszomorító
Nézem, ahogy megbillen a pohár, a barna parketten
fehér folyó csordogál. A küszöb előtt lesi már a macska,
de nem elég gyors, ha megjön, tudom, mit szól majd
az anya. Annyiszor mondta már, édes kisfiam, nem sétálunk
a bögrével, úgy hamar megvan a baj! Kevés a pénzünk,
az étel pedig kincs, nem etetjük a hangyákat, hisz elég
nekünk sincs. Most sírok, mert láttam ám az este, enne
ő is, mégis a húst az én tányéromra tette. Sietni kell, hallom,
ahogy kattan a zár, segítek Mircinek, lábam gyorsabban jár,
közben a szemem rongy után kutat, mindjárt bejön, nekem meg
kell találnom a kiutat, mert a zoknimban már nagyon fázik a tej.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése