2008. június 5., csütörtök

origo

Jónás Tamás

Önérdek nélkül


nincsenek gonosz népek,

megírt jövő vagy rontás,

lélek van, néha téved,

mesét koldul, ha nincs más,

gyíkot nagyít az elme,

sárkány minek is lenne,

sorsot karmol az agyba,

miért ne, ha karmolhatja.


nincsenek manók, egy se,

bűbáj sincs, csak rögeszme,

nincsen gonoszság, jóság,

csak véletlen, s hajlandóság,

persze, csodák még vannak,

de titokban maradnak,

s nincsen működő rendszer,

mire hatnának egyszer.


bűn sincs régen se bűnös.

senki senkit nem üldöz.

csak megbízottak vannak.

és zsoldok. seregek, talpak.

de van valami érdek,

féltik vagy tőle félnek.

és szellemi nomádok

zaklatják ezt a stábot.


de vannak tündérek. vannak.

szagosak, mint a hajlakk

közöttünk élnek. itt-ott.

isten előtt is titkok.

minek élnek, ki tudja.

hasznuk kereken nulla.

érzékenyek és félnek

figyelnek. vannak. végleg.


ajánlás:


hercegem, tudnod muszáj:

hazudtam. a semmi fáj.

tündérből sincsen egy se,

se dongót, se legyet se,

se kolibrit, se lepkét

ne fogj meg és ne szedj szét.

költőd e verssel elhagy:

jó hercegem, te sem vagy.



Nincsenek megjegyzések: