2008. június 3., kedd

origo

Toroczkay András

Kislány akarok maradni


Anya azt mondta,
hogy ha nagylány leszek elmondja,
hogy hogyan van az, hogy ha
én és az összes barátnőm,
most azt gondoljuk, mert tényleg így van, hogy a férfiak
egytől-egyik mind hülyék,
viszont a fiúk mire megnőnek
és értelmesen lehetne velük játszani, beszélni
már azt gondolják, hogy minden nő
kurva (apa mondta egyszer anyának,
amikor azt hitte már alszom), akkor
hogyan lehet mégis, hogy lesz egy kistestvérem.
Tudom, hogy a gólyának ehhez semmi köze,
Apa bátyja egyszer elmesélte, mikor nem volt józan.
Még azelőtt megértettem,
mielőtt anya befogta volna a fülemet.

Apa éppen aznap hagyott el minket,
mikor a nagyika meghalt.
Azt mondta sose volt ritmusérzékem,
Szerintem, aki mondja másnak, az mondja magának, és
Azt is mondja,
Hogy elege volt már a gyakorlásaimból,
Tök felesleges volt megvenni nekem azt a kurva
Dobszerkót, nem is tudok játszani rajta,
Csak akkor ütöm a bőröket ész nélkül,
Mikor üvölt anyával, és durván verekednek,
amitől persze még jobban kell
Üvöltenie mindenkinek, nekem pedig
Még jobban kell ütnöm a bőröket.

Anya most haldoklik- azt mondják.
Pedig nagyon szép. Én és a kisgyurika bejárunk
a szomszéd városba hozzá buszon.
Azt mondják az orvosok, ne vegyünk bérletet,
Nem éri meg.
Inkább majd kislány akarok maradni,
Mert már kezdek érteni itt mindent.



Nincsenek megjegyzések: