szó-jelző-tábla

A CSEND ÉS A BELSŐ CSEND Lényegi természeted a belső csend. Mi a belső csend? Az a belső tér vagy tudatosság, amelyben az itt olvasható szavakat észleled, s ahol azok gondola­tokká válnak. Ezen tudatosság nélkül nem lenne ész­Ielés, nem lennének gondolatok, nem lenne világ. Te ez a tudatosság vagy - személynek álcázva. Amikor elveszíted kapcsolatodat a belső csenddel, elveszíted kapcsolatodat önmagaddal. Amikor elve­szíted kapcsolatodat önmagaddal, elveszíted maga­dat a világban. Önmagad legbelsőbb érzékelése, valódi valód érzé­kelése, elválaszthatatlan a belső csendtől. Ez az ÉN VAGYOK, aki több a névnél és a formánál. A külső zaj megfelelője a gondolkodás belső zaja. A külső csend megfelelője a belső csend. Valahányszor körülvesz egy kis csend, figyelj rá! Ez azt jelenti: csak vedd észre! Szentelj neki figyelmet! A csendre figyelés fölébreszti benned a belső csend dimenzióját, mert csak a belső csenden keresztül éb­redhetsz a csend tudatára. Vedd észre, hogy a téged körülölelő csend megfigye­lésének pillanatában nem gondolkozol! Éber vagy, mégsem gondolkozol. Amikor a csend tudatára ébredsz, azonnal megjelenik a belső csend ébersége. Jelen vagy. Kiléptél az em­beriség több ezer éves, kollektív kondicionáltságából, programozottságából.Nézz egy fára, egy virágra, egy növényre! Hagyd, hogy tudatosságod megpihenjen rajta! Milyen csön­desek! Milyen mozdulatlanok! Milyen mélyen gyöke­reznek a Létben! Hagyd, hogy a természet csendre tanítson! Amikor ránézel egy fára, és észleled annak csendjét, te magad is elcsöndesülsz. Nagyon mély szinten azo­nosulsz vele. Egységet érzel mindennel, amit a belső csendben, és amit azon keresztül észlelsz. A szeretet: érezni a mindennel való egységet. Hasznos a külső csend, de a belső csend megtalálá­sához nincs rá szükséged. Még zajban is tudatában lehetsz a zaj mögötti csendnek, annak az űrnek, ami­ben a zaj megjelenik. Ez a tiszta tudatnak, magának a tudatosságnak a belső tere. Tudatára ébredhetsz a tudatosságnak: az valamennyi érzékszervi észlelésed, minden gondolkodásod hát­tere. A tudatosság tudatára ébredés: a belső csend megjelenése. Bármilyen zavaró zaj ugyanannyit segíthet, mint a csend. Ha felhagysz a zajjal szemben kialakult belső viszolygásoddal, ha hagyod azt olyannak lenni, ami­lyen, akkor ez az elfogadás is eljuttat a lelki béke biro­dalmába, ami a belső csend. Valahányszor mélyen elfogadod a jelen pillanatot olyannak, amilyen - bármilyen formában is mutat­kozzék -, nyugodt vagy, lelki békét érzel. Figyelj a szünetekre! A gondolatok, a beszélgetésben elhangzó szavak közti rövid, néma szakaszokra, a zongora- vagy furulyahangok közötti űrökre, vagy a be- és kilégzés közötti időrésekre! Amikor figyelsz ezekre az időrésekre, akkor a „vala­mire" irányított tudatosság helyébe a tiszta tudatos­ság lép. A tiszta tudatosság forma nélküli dimenziója jelenik meg benned, és átveszi a formával való azo­nosultság helyét. Az igazi intelligencia hangtalanul működik. A kreati­vitást és a problémák megoldását a belső csendben találod meg. A belső csend tán csupán a zaj és a tartalom hiánya lenne? Nem. Az maga az intelligencia. Az a mögöttes tudatosság, amelyből minden forma keletkezik. És ugyan miként lehetne az más, mint aki te valójában vagy? Az a forma, akinek önmagadat hiszed, ebből a tudatosságból keletkezett, s az tartja azt fenn. Ez a tudatosság valamennyi galaxisnak és fűszálnak a lényege; minden virágnak, fának, madárnak és vala­mennyi egyéb formának az esszenciája. A belső csend az egyetlen dolog ebben a világban, aminek nincs formája. Valójában az nem is „valami", nem egy „dolog", és nem e világból származik. Amikor belső csendben egy fára vagy egy emberre nézel, akkor vajon ki néz? Nem a személy. Annál több, annál mélyebb valami vagy valaki. Ilyenkor a tu­datosság nézi a teremtményét. A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten megteremtette a világot, és látta, hogy az jó. („Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott." (Terem­tés könyve 1:31) A fordító megj.) Ezt látod, amikor gondo­lat nélkül, a belső csend állapotából nézel. Több tudásra van szükséged? Megmenti-e a világot a több információ vagy a gyorsabb számítógépek meg­alkotása, a több tudományos és intellektuális elem­zés? Hát nem inkább bölcsességre van most az em­beriségnek szüksége? De mi a bölcsesség, és hol találjuk azt? A bölcsesség az elcsöndesedés képességéből fakad. Csak nézz, és csak figyelj! Többre nincs is szükség. A belső csendben levés, a nézés és a figyelés, aktiválja a ben­ned lévő, fogalommentes intelligenciát. Hagyd, hogy szavaidat és tetteidet a belső csend irányítsa!

- Ekhart Tolle -

.